Ha agilis akarsz lenni, akkor a sok tervezés helyett kezdj el kísérletezni!

Szerző: | 2019. 11. 04. | Modern szervezetek

A The Corporate Rebels egy két srácból álló mini csapat, akik otthagyták nagyvállalati munkájukat azért, hogy felkeressék a világ leginspirálóbb munkahelyeit. A sok tapasztalatot – amit így a földgolyó legprogresszívebb vállalataitól elsőkézből szereztek meg – különféle fórumokon osztják meg a világgal.

Az általuk beazonosított 8 ismétlődő mintából a negyedik arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gyorsan változó üzleti környezetben a túlélés kulcsa a gyors alkalmazkodóképesség. Ehhez pedig a hosszútávú tervezés helyett olyan munkahelyi kultúrára van szükség, amely előnyben részesíti a kísérletezést. A kísérletezés segítségével lehetőségünk nyílik megtalálni saját helyzetünkben azon kreatív ötleteket, amelyek végül hozzájárulhatnak a leghatékonyabb megoldások megtalálásához is.

 

HA AGILIS AKARSZ LENNI, AKKOR A SOK TERVEZÉS HELYETT KEZDJ EL KÍSÉRLETEZNI!

 

➔ A hagyományos szervezetekben a tervezés és az előrejelzés a legfontosabb vezetési funkciók közé tartozik. A költségvetés-készítés, az erőforrás-tervezés és a stratégiai tervek végeláthatatlan sora azon a nevetséges meggyőződésen alapul, hogy meg lehet jósolni a jövőt. Azonban minél összetettebbé válik az üzleti környezet, annál nehezebb lesz pontos előrejelzéseket készíteni.

TERVEZÉS ÉS ELŐREJELZÉS HELYETT KÍSÉRLETEZÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

➔ A mai kiszámíthatatlan és egyre összetettebbé váló világban a szervezeteknek érdemes lenne lemondaniuk az előrejelzésekhez és a tervekhez való ragaszkodásukról, és ehelyett a folyamatos alkalmazkodásra helyezniük a hangsúlyt. Egyre több szervezet kezdi el felismerni, hogy gyorsan kell reagálniuk a folyamatosan változó körülményekre, tehát hogy gyorsabban kell alkalmazkodniuk, reagálniuk, és rugalmasabbnak kell lenniük. Nem csoda, hogy ezeket a hívószavakat halljuk a szervezeteknél mindenhol a világon.

De a ma divatos kifejezések kapcsán valójában az a kérdés, hogy mindezeket hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Az elmúlt időszakban végiglátogattunk ötvennél is több progresszív szervezetet a világ számos pontján, és minden részletre kiterjedően igyekeztük megfigyelni, hogy nekik hogyan sikerült felszámolniuk a munkahelyi semmittevést, és megszabadulniuk bürokratikus terhektől, ily módon a dolgozók elköteleződését kiváltó és sikeres munkahelyet létrehozniuk. Lentebb összegyűjtöttük a Bucket List nevű listán szereplő vállalatok által követett 8 trend közül az egyik trend néhány fontosabb alapvetését.

FELEJTSD EL AZ ELŐREJELZÉSEKET ÉS AZ ÁTFOGÓ TERVEKET

➔ Az általunk összeállított Bucket List listán szereplő vállalatok közelebbről való megismerése során a megoldást számos különböző megfogalmazásban hallottuk:

  • „Nyugodtan kísérletezz.”
  • „Mindig próbálj ki valami újat.”
  • „Mindig ragadd meg a kínálkozó lehetőségeket.”
  • „Ha valami nem sikerül, próbáld máshogy.”
  • „Sose állj meg egy pillanatra se.”
  • „Így vagy úgy, de mindig oldd meg a problémát.” 

E vállalatok többségének az az alapelve, hogy mindig új utakat keresnek, mindig új és mindig jobb termékeket, szolgáltatásokat és munkamódszereket kísérleteznek ki. Úgy tűnik, számukra fontosabb a gyors alkalmazkodóképesség, mint az, hogy megpróbálják minél pontosabban megjósolni, mit hoz (vagy nem hoz) a jövő. A példájukkal bizonyítják, hogy gyors és kis léptékű kiigazítások révén meg tudnak birkózni az egyre összetettebbé váló világunk kihívásaival.

AKI KÍSÉRLETEZIK, AZ HIBÁZHAT

Az üzleti világban az egyik legrosszabb hozzáállás a „mindig is így csináltuk” attitűd. Az új dolgok kipróbálásától való elzárkózás az elköteleződés, az innováció és a kreativitás legnagyobb ellensége. Ezen akadály leküzdése érdekében a haladó szellemiségű szervezetek kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a status quóval való szembeszállásra, a kísérletezőkedvet pedig különféle gyakorlatok révén igyekeznek felkelteni. Inspirációul álljon itt néhány erre irányuló, érdekes kezdeményezés.

Számukra fontosabb a gyors alkalmazkodóképesség, mint az, hogy megpróbálják minél pontosabban megjósolni, mit hoz (vagy nem hoz) a jövő.

„BIZTOSAN KIPRÓBÁLJUK, NEM LESZ BAJ?”

➔ Valószínűleg mindannyian tudjuk már nagyon jól, hogy általában az emberek hogyan reagálnak, ha valami új dolog kipróbálását javasoljuk: „Biztosan nem fog beválni, mivel…”, „Lehet, hogy kudarcot vallunk vele” vagy „Inkább csináljuk a szokásos módon”. Úgy láttuk, hogy a hasonló akadályok leküzdése érdekében a progresszív szervezetek arra bátorítják a dolgozókat, hogy „nyugodtan tegyenek egy próbát”. Azt vallják, hogy ha semmilyen erős érv nem szól az adott ötlet kipróbálása ellen, vagy arra vonatkozóan nincs egyértelmű bizonyíték, hogy hamvába halt ötletről van szó, akkor nyugodtan bele lehet vágni, és meg kell nézni, mire jutnak vele. Gyakran láttunk ilyen hozzáállásra ösztönző munkahelyi gyakorlatokat, és gyakran hallottunk ehhez hasonló kijelentéseket is: „Nyugodtan próbáld ki, ha szerinted jó lesz így.”

LÁTHATÓSÁG ÉS ÉRTÉKELÉS

➔ Az új módszerek kipróbálására nem kevés időt kell szánni, de határidőt is ki kell jelölni. Fontos, hogy a kísérletekről tudjanak a dolgozók is, és hogy a korábban meghatározott hosszúságú „próbaidőszak” után értékelésre kerüljenek azok eredményei. A működőképes ötleteket meg kell tartani, de azokat el kell vetni, amik nem váltak be. Ezzel kapcsolatban már írtunk az IDEO-nál bevált gyakorlatról: „Az egésznek az a lényege, hogy új ötleteket próbálunk ki, majd tényekre alapozva hozunk döntést arra vonatkozóan, hogy miként lépjünk előre. Az IDEO házi felméréséből az derült ki, hogy ha a csapatok öt vagy több termékötleten kezdenek el dolgozni egyszerre, akkor a sikeres termékbevezetés esélye 50%-kal megnő.”

TÁMOGATÓ KÖRNYEZET

➔ Fontos olyan támogató környezet megteremtése is, amelyben a dolgozók mernek tévedni. El kell felejteni a szabályokat, és nem szabad félni attól, hogy esetleg hibázunk. Tudomásul kell venni, hogy ez a világ már túlságosan összetett ahhoz, hogy elvárható legyen a tökéletes és hibamentes munkavégzés. Jobb, ha az erre való törekvés helyett inkább tanulunk a hibáinkból, még mielőtt a versenytársaink tanulnának azokból, és folyamatosan fejlődünk, mielőtt ők kerekednének felénk. Pontosan úgy, ahogy Daniel Ek, a Spotify társalapítója mondta: „Próbálunk mindenki másnál előbb hibázni.” Némelyik szervezet a hibázás elfogadottságát úgynevezett „elcseszett esték” megtartásával is igyekszik növelni a köreikben.

TANULJ A KUDARCOKBÓL

➔ Ha a dolgozók támogató környezetben dolgozhatnak, és mernek beszélni a kudarcaikról, akkor arról is gondoskodni kell, hogy kétszer ugyanazt a hibát biztosan ne kövessék el, és hogy tanuljanak a hibáikból.  Tudomásul kell venni, hogy a hibázás a kísérletezési folyamat természetes velejárója. Sőt, ha nem félünk a kudarctól és a hibázástól, az csak a fejlődést szolgálja. Hibák nélkül nincs valódi előrelépés se. A sikertelen kísérletek valójában nagyon is hasznosak. Az abból levont tanulságokat meg kell osztani a többiekkel, tanulni kell belőlük, így azokat lehetőleg az előnyünkre kell fordítani. Ha nincsenek elhibázott kísérletek, akkor az lemaradást és a fejlődés hiányát jelenti.

A KÍSÉRLETEZÉS JUTALMAZÁSA

➔ Egy másik remek, a kísérletezőkedv ösztönzésére szolgáló bevált gyakorlat, amit ezeknél a szervezeteknél láttunk, a kísérletezés jutalmazása volt. A UKTV úgy igyekszik elősegíteni az innovációt, és felkelteni a vállalkozószellemet, hogy a legjobb ötletek kitalálóit negyedévente egy adott elkölthető költségkerettel és az azok megvalósításához szükséges szakértelem biztosításával jutalmazza. A Zingerman’s-nál pedig a dolgozók arra is lehetőséget kapnak, hogy a Zingerman’s üzleti közösségének keretein belül saját vállalkozást indítsanak.

A KÍSÉRLETEZÉSRE SZÁNT IDŐKERET

➔ Az olyan nagyvállalatok, mint a Google vagy a 3M, de a belga szociális hivatalhoz hasonló kormányzati szervezetek is, szó szerint időt szakítanak a kísérletezésre, ami azt jelenti, hogy a munkaidő egy részét kifejezetten a kísérletezésre fordítják. A Google-nál (vagy legalábbis a Google egyes részlegeinél) ez a munkaidő 20%-át jelenti, míg a belga hivatalnál ugyanez a szám 10%. Ha belevágsz ebbe az egészbe, akkor az is nagyon fontos, hogy tudd, esetedben mennyi az ideális időráfordítás, és mitől lenne a folyamat még hatékonyabb. Hogy ezt hogyan derítsd ki? Hát kísérletezéssel!

MINDENT KI KELL KÍSÉRLETEZNI

➔ A kifejezetten progresszív szervezetek fő erősségei közé tartozik a gyors alkalmazkodóképességük. A termékeik és kínált szolgáltatásaik kapcsán fontosnak tartják az új utak keresését, de ugyanígy a munkamódszerük és a szervezeti változások előidézésére tett erőfeszítéseik kapcsán is. A változás a mindennapi munkájuk részét képezi, és azzal nem csak pár évente nagyszabású átszervezések formájában találkoznak.

Ezek a szervezetek azon alapelv szerint működnek, hogy jobb kísérletezni és hibákat elkövetni, mint sohasem hibázni. Mindig teljes erőbedobással a szervezet megújításán dolgoznak, hogy mindig egy lépéssel a világ előtt járjanak, és ne a versenytársaik után kullogjanak. Ugyanis nagyon is egyetértenek Charles Darwin következő kijelentésével: „Nem a legerősebb faj lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leggyorsabban képes változni.”

 

Forrás: https://corporate-rebels.com/trend-3-experiment-adapt/

Az Agiluu támogatja a szervezeteket, hogy agilisabbá váljanak.

Tetszett az írás? Iratkozz fel a blogra, hogy mindig értesülj az új írásokról!