➔ Ahhoz, hogy a szervezetek versenyképesek maradjanak, és kiválóan teljesítsenek a piacon, fel kell gyorsulniuk, és ezt a felélénkülést a szoftver biztosíthatja számukra. Ez minden szektorra vonatkozik; a bankok már nem azáltal szállítanak értéket, hogy az aranyrudakat a páncéltermeikben tartják, hanem azzal, hogy gyorsabban és biztonságosabban kereskednek, és újabb csatornákat és termékeket állítanak csatasorrendbe, hogy azokkal kötelezzék le az ügyfeleiket.
Ma már a szoftver és a technológia felelős a szervezetek között kialakuló nagy különbségekért.
Nemzetközi kutatási adatok bizonyítják (ld. Forsgren, Humble, Kim – Accelerate: The Science of Lean Software and DevOps: Building and Scaling High Performing Technology Organizations), hogy a műszaki kiválóságot képviselő csúcsteljesítők (high-performers), nagyban meghatározzák egy szervezet üzleti eredményességét. A csúcsteljesítők képesek – szükség esetén – átlagban napi többszöri release-adásra, egy változtatásnak 1 órán belül az éles rendszerbe történő átvezetésére, és a meghibásodások 1 órán belüli elhárítására, miközben a változás hibaaránya csupán 0-15% között mozog. Az alulteljesítőknél ezzel szemben a release-adások gyakorisága átlagosan 1 hét és 1 hónap között mozog, vagyis 1 hétbe vagy akár 1 hónapba telik, amíg egy változás átvezetésre kerül az éles rendszerbe, valamint egy meghibásodást 1 nap és 1 hét közötti időtartam alatt javítják ki 31-45%-os hibaarány mellett.
A csúcsteljesítők kimutathatóan nagymértékben járulnak hozzá a szervezeti teljesítmény növekedéséhez (profitabilitás, piaci részesedés és termelékenység). Ez a tény egy jelentős érvet szolgáltat a szoftverfejlesztés kiszervezése ellen is, azt szorgalmazva, hogy az üzletstratégia számára fontos fejlesztéseket a szervezet szívébe helyezzék át.
Az általános nagyvállalati felfogás szerint az IT feladata az üzlet kiszolgálása. Ez a modell azonban ma már nem életképes.
A csúcsteljesítményt bizonyíthatóan azok a technológiai szervezetek érik el, amelyek megvalósították a DevOps-szemléletet. A szemlélet egyrészt olyan technológiai elemeken alapszik, mint a continous integration, continuous delivery és a lazán csatolt architektúrák, másrészt pedig olyan szervezeti kultúrát követel meg, amely a nagy fokú együttműködést, a kockázatok megosztását, valamint a folyamatos tanulást és kísérletezést helyezi előtérbe, amik mind az agilis/leanmozgalmak sarokkövei.
Az általános nagyvállalati felfogás szerint az IT feladata az üzleti kiszolgálása. Ez a modell azonban ma már nem életképes. Az IT-ból származó DevOps-szemlélet, ami hosszú távon az eszközein keresztül (mint pl. continuous delivery, iteratív és inkrementális fejlesztés) biztosíthatja az üzlet sikerességet, bizonyíthatóan minden szektorban erős transzformációs hatással bír. Ez a transzformációs hatás szervezetfejlesztő erőként hat vissza a szervezetre. Amennyiben az üzleti oldal ezt nem hajlandó tudomásul venni, nem lesz képes hatékonyan szoftveren alapuló megoldásokat szállítani a piacra, ezáltal lemarad azon versenytársaihoz képest, amelyek ezt a szempontot nagyon is figyelembe veszik.
A műszaki kiválóságot megtestesítő DevOps-kultúra utat tör magának: felemeli az IT-t, és egyenrangú félként követeli ki magának az őt megillető helyet az üzleti oldal mellett. A sikeres szervezetek csakis az üzleti oldal és a technológia szoros összefonódásával lesznek képesek megtartani az előnyüket. Azok a szervezetek, amelyek pedig nem így gondolkoznak, nehezen behozható hátrányba sodorják magukat.
